|
Diszlexia az iskolában
Diszlexiaprevenció
A szakértők legtöbbje
egyetért abban, hogy a megelőzés a legfontosabb. Ennek első lépése a
szűrés lenne. Azonban "Magyarországon nincs rendszeres, kötelező érvényű
szűrés az óvodák nagycsoportjaiban, az iskolák 1-2. osztályaiban, a
felső tagozatba kerüléskor sem Budapesten, sem vidéken. A fentiekből
következik, hogy nincs központilag irányított és elfogadott stratégia a
Meixner Ildikó által 30 éve kidolgozott óvodai diszlexiaprevenció és
iskolai reedukáció módszerének szakmai elsajátíttatására és
alkalmazására." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *
Sajnos napjainkban a részképességzavarokról csak néhány órában tanulnak
a jövendő óvónők, tanítók és tanárok a felsőoktatásban. A megelőzés
szempontjából azonban szükség lenne arra, hogy a pedagógusok is
megfelelően tájékozottak legyenek a témában, felismerjék a tüneteket, és
megtanuljanak helyesen bánni a tanulási zavarral küzdő gyermekekkel.
Hazánkban Meixner Ildikó (1995) nevéhez fűződik a diszlexiaprevenciós
program kidolgozása. Emellett azonban kifejlesztette a reedukációs
terápiát is.
A prevenciós program lényegét jól összefoglalja a következő idézet: "A
diszlexiaprevenciós terápia legfontosabb elve a sokoldalú
készségfejlesztés, az olvasás - és írástanítás előkészítése, az olvasási
kedv felébresztése, majd ezek alapján az olvasás tanítása. Itt nem
célunk az 1. osztályos anyag megtanítása, hanem egyszerűen az
olvasástanításhoz, ami a diszlexiások esetében több időt vesz igénybe,
szükséges hosszabb idő biztosítása.
A terápia két fő részből áll: 1. a képesség-, készségfejlesztésből, és
az 2. olvasástanításból (szintetikus módszer).
A képességek fejlesztése eleinte az órák nagy részét töltik ki, majd
fokozatosan az olvasás - írástanítás lép a helyébe. Az alapvető
fejlesztő gyakorlatok közé tartoznak a mozgás-, téri tájékozódás-,
percepció-, beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, melyek
segítségével megteremtjük a betanulás feltételeit. A sokoldalú
készségfejlesztésre alapozva kezdődhet meg csak az olvasás tanítása. Az
olvasástanítás során először a betűk, majd azok összeolvasása révén a
szótagok, a szavak, végül mondatok olvasását gyakoroljuk." (Sieglerné
Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *

|