|
|
Diszlexia az iskolában
Diszlexia az iskolában
A gyermek
Mit érez egy diszlexiás gyermek, amikor szembesül az
iskolában azzal, hogy képtelen megfelelni az elvárásoknak? Belép egy
ördögi körbe, amelyből képtelen segítség nélkül kilábalni. A sorozatos
kudarcélmények hatására a gyermek butának könyveli el magát. Súlyos
önértékelési problémái lesznek, szorongóvá válik, különösen azokban a
szituációkban, ahol teljesíteni kellene. Magatartási gondok is
felmerülhetnek, amelyek szintén a kudarcélményekre vezethetők vissza.
Mindez a gyermek későbbi életére, felnőtt korára is hatással lesz.
Például a kínlódást elunva idő előtt leáll a tanulással.
Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden tizedik gyermek a bukás
határán van, akiknek a legnagyobb része, mintegy 80 százaléka
diszlexiás. (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet)*
A pedagógus
Magyarországon a
pedagógusok nem igazán tudnak mit kezdeni a tanulási zavarokkal, köztük
a diszlexiával küzdő gyerekekkel. Pedig a tanítók és tanárok "egyre
gyakrabban kerülnek szembe értelmes, kreatív, a reáltárgyakból jól
teljesítő diákokkal, akiknek a helyesírása csapnivalóan rossz, idegen
nyelven meg alig vagy egyáltalán nem tudnak megszólalni - nemhogy
vizsgázni!" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)*
Legtöbb ilyen esetben logopédushoz irányítják a "problémás gyermeket".
Sokszor a pedagógusok nem is ismerik fel a tünetek mögött megbújó
rendellenességet, és azt gondolják, hogy a gyermek akarásával,
magatartásával van probléma. Mindez csak súlyosbítja a diszlexiás diák
helyzetét. De vajon mit tehet egy pedagógus?
Először is a megfelelő olvasástanítási-módszert kell kiválasztani, hogy
a minimálisra csökkentsük az áldiszlexiások számát. Másrésztől a valódi
olvasászavarral küzdőknél alkalmazhatjuk a pozitív megkülönböztetést.
Más, európai országokban ezt törvények által biztosítják a
rászorulóknak, azonban "a Magyarországon hozott törvények is lehetővé
teszik a pozitív megkülönböztetést" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság,
2000. január 24.)*. A diszlexiások szakértői vizsgálat után felmentést
kaphatnak a helyesírás és az idegen nyelv osztályozása alól, és a
középiskolában a magyar írásbeli érettségi és/vagy a felsőoktatásban
szükséges nyelvvizsga letétele alól.
A tanulási zavarral küzdő gyerekeknél gyakori tünet az erős szorongás.
Fontos, hogy a pedagógus csökkentse ezeket olyan szituációk
teremtésével, amelyek révén az olvasási gondokkal küzdő diák is az
egyéb, normális képességének megfelelően tud teljesíteni (pl. matematika
dolgozat esetén a szöveges feladatot olvassa fel hangosan a tanár,
esetleg engedje, hogy a diszlexiás gyermek padtársa megtehesse
ugyanezt).
Ezenkívül az olyan gyakorlati módszerek, mint a játékosság, a
változatosság, a vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, a
nyelv mélyebb megismerése (amely több ismeretet, és ezzel nagyobb
önbizalmat ad az egyénnek az olvasáshoz.), a tanítás során egyszerre
csak rövid anyag közvetítése, az elegendő idő biztosítása a
feladatoknál, nemcsak a diszlexiás, hanem az egészséges gyermekek
számára is nagy segítséget jelenthet. (Gyarmathy, 2001***)
A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a diszlexiás gyermek (se) ne
sorozatos kudarcnak és kínszenvedésnek élje meg a tanulást, ne menjen el
a kedve az iskolától.
|
