|
A tanulási zavar megjelenése az iskolai
teljesítményben, a korrekció lehetőségei
A tanulási zavarral rendelkező gyermekek egyre növekvő
száma az utóbbi években a társadalmi és szakmai érdeklődés középpontjába
került. A pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatások
gyakorlati tapasztalatai és szakmai állásfoglalásai nyomán egyre
határozottabban körvonalazhatók a tanulási- és magatartási zavarok
altípusai.
Neurogén tanulási zavarok: (részképességzavarok) – elsősorban a központi
idegrendszer zavarai következtében jönnek létre.
Pszichogén tanulási zavarok: a korai életszakaszban elszenvedett
környezeti ártalmak hatására alakulnak ki, az érzelmi élet károsodása, a
motiváció, az adaptív viselkedés és ezekkel összefüggő teljesítmények
zavaraiban fejeződnek ki.
Poszttraumás tanulási zavarok: gyermekkori szerzett agykárosodás
következtében alakulnak ki.
A tanulási zavar
diagnosztizálásának kritériumai
Elsősorban, ami
azonnal szembetűnő, hogy a tanulási potenciál és a tanulási
eredményesség, illetve az intelligencia szint és az iskolai teljesítmény
között nagy eltérés tapasztalható. A különbség nagysága határozza meg a
tanulási zavar minőségét és a fejleszthetőség hatékonyságát.
A neurológiai deficit (idegrendszeri eltérés, esetleg károsodás) csak
áttételesen mutatható ki vizsgálattal. A megsegítés formái (terápia)
más-más megközelítést igényelnek egy érzelmi, szociokulturális, vagy
egyéb ok miatt megjelenő tanulási zavar esetén.
A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünetegyüttesben nyilvánul meg,
aminek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek
diszfunckiója áll.
A leggyakrabban előforduló
kognitív pszichikus funkció zavarok
A percepció
zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés,
különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a
formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.
A beszédszerveződés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés,
beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és
jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a
szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási
zavarhoz vezethet.
Az emlékezet gyengesége: A memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge
működése a tanulási nehézségre ható tényező. Az emlékezet
egyenetlensége, a verbális tartalmak megőrzése, felidézése, a rövid- és
hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés,
pontatlan, hiányos lehet.
A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A
tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban,
térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány
észlelését, tartását nehezíti.
A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alapkulturtechnikák
elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja.
A tanulási zavar jelentős okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik
meg.
A tanulási zavar negyedik kritériuma a
sajátos magatartáskép, a leggyakrabban előforduló
figyelemzavar-hiperaktivitás, valamint a másodlagos neurotizáció
megjelenése.
A tanulási zavar megjelenése az
iskolai teljesítményben, különös tekintettel a diszlexiára
Az olvasás-írás elsajátításának képessége olyan komplex
tevékenység, amely a nyelvi információ feldolgozás mellett nem nélkülözi
a részképességek együttműködését. A tanulás folyamatában megjelenő
teljesítményzavar, az olvasás-írás-helyesírás elsajátításának
nehézségében, ez súlyosabb formában diszlexiában, diszgráfiában,
diszkalkuliában jelenik meg.
A diszlexia
legfontosabb tüneti megjelenése:
Az olvasásban:
betűtévesztések, betűkihagyások- és betoldások, szótagkihagyások- és
betoldások, reverziók, elővételezések, perszeverációk, szóroncsok
fordulnak elő.
Az olvasás tempójának lassúsága.
A beszéd területén jelentkező tünetek: nyelvi fejlettség elmaradásai,
megkésett beszédfejlődés, kevés aktív szókincs, szóértési- és
megtalálási nehézségek.
A magatartásban fellépő tünetek: alkati determináltság, védekezési és
kitérési mechanizmusok, agresszivitás, kompenzáció, szorongás,
depresszió, valamint szomatikus tünetek.
Egyéb lényeges tünetek: nagy- és finommozgás koordinációjának zavara,
bizonytalan testséma, fejletlen ritumusérzék, lateralitás zavar,
szem-kéz koordináció zavar, formaemlékezeti fejletlenség, kialakulatlan
alak-háttér ismeret, vizuális megfigyelő, ellenőrzőkészség zavara,
emlékezeti gyengeség, tartós figyelmi zavar, analizáló-szintetizáló
fejletlenség.
A diszlexia prevenció és a ráépülő
olvasástanítási módszer
A részképesség
gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális
olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként
ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a
„legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a
szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell
folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik
számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek
erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű,
bonyolultabb funkciók elsajátítását.
A
Meixner-módszer sajátosságai
-
A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
-
Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás,
vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
-
A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele
a beszédhangok helyes ejtése.
-
A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
-
Más módszernél alaposabban dolgozza ki az
olvasástanítás lépéseit.
A Meixner-módszer alapelvei
-
Az aprólékosan felépített fokozatosság elve
(a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
-
A betűtanítás hármas asszociációs
kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
-
A Ranschburg-féle homogén gátlás
kialakulásának megelőzőse.
A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
-
Csak pozitív megerősítést, fejlesztő
értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.
Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő
gyakorlatok
Beszédfejlesztés:
-
szókincs fejlesztése, szókincsbővítés,
hanganalízis-szintézis gyakorlása,
-
mondatgyakorlatok alkalmazása.
Beszédmozgás tudatosítása:
-
ajakmozgások megfigyelése,
-
zöngés-zöngétlen mássalhangzók
megkülönböztetése.
Iránygyakorlatok:
-
mozgásirányok megfigyelése,
-
írásgyakorlatok mozgással,
-
olvasás iránya, sorváltás,
-
téri relációk verbalizálása,
-
tájékozódás a vonalrendszerben.
Az olvasás tanítás
lépései
Betűtanítás:
-
a homogén gátlást kerülő
betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan,
akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk
távol tanítása egymástól,
-
magánhangzók tanítása
artikulációról,
-
mássalhangzók tanítása
hangutánzással.
Összeolvasás tanítása:
-
betűsorrend betartásával
zárt, majd nyitott szótagok olvasása,
-
az összeolvasás „játékos
szituációban” történik,
-
szótagok felismerése,
-
betűismeret mélyítése
szótaggyakorlatokkal,
-
jelentés felismertetése.
Szavak olvasása
szótípusok alapján:
-
2-2 betűből álló
nyitott szótagok (lá-da),
-
3 betűből álló zárt
szótagok (mos),
-
2-3 betűből álló
nyitott-zárt szótagok (lá-bas),
-
3-2 betűből álló
zárt-nyitott szótagok (bál-na),
-
3-3 betűből álló
zárt-zárt szótagok (raj-zol).
Mondatok olvasása:
-
Rövid egyszerű
kijelentő és kérdő mondatok
olvasása.
-
Szavakból
mondatok összerakása, olvasása.
-
Fokozatosan
bővülő egyszerű mondatok olvasása.
-
Összetett
mondatok olvasása.
Szövegek
olvasása:
-
Két
összetartozó mondat olvasása.
-
Szöveg
hosszának növelése a
mondatokkal.
Az
olvasástanítással párhuzamosan
kissé késleltetve, halad az
írástanítás. Az írás
előkészítésének, a motoros
képességek fejlesztésének,
kiemelt szerepe van. A
tollbamondás nagy jelentőségű az
írástanítás folyamatában. A
betűk, szótagok, rövid szavak
tanulásánál párhuzamosan és
rendszeresen kell alkalmazni.
Egyéb korrekciós
lehetőségek a tanulási zavar
megsegítésében
A tanulási zavar
okozta részképesség-gyengeség
felismerésének és korrekciójának
egyéb lehetőségei is vannak. Meg
kell említeni Brigitte Sindelar
osztrák pszichológust, aki
óvodáskorban és iskolát kezdő
gyermekeknek, valamint iskolába
járó tanulóknak kidolgozta a
tanulási zavar vizsgálatát és az
ehhez kapcsolódó fejlesztő
programját. A program átfogó
célja a tanulási zavar
megelőzése, a zavar
elmélyülésének megakadályozása,
valamint a rögzült, súlyosabb
tanulási zavarok korrekciója.
Ezen program alkalmazása
segítséget jelenthet szülőnek,
pedagógusnak és egyéb
szakembereknek egyaránt.
A tanulási
zavarhoz kötődő szakmai és
gyakorlati ismeretek egyre
szélesebb körben terjednek el a
pedagógusok között, nagy számban
ismerik és alkalmazzák. A
módosított Közoktatási Törvény
is ahhoz biztosítja a törvényi
keretet, hogy a tanulási
nehézséggel küzdő, illetve a
sajátos nevelési igényű
gyermekek megkaphassák a
számukra legmegfelelőbb
ellátást.
Felhasznált
irodalom:
Sarkady
Kamilla-Zsoldos Márta:
Koncepcionális kérdések a
tanulási zavar fogalom körül
Meixner Ildikó: A diszlexia
prevenció, reedukáció módszere
Vinczéné Bíró Etelka: Egy
részképesség-kiesés terápiájáról
Zsilka Sándorné

|