|
|
Az olvasástanulás zavarai
Ha egy elsős tanuló iskolai teljesítménye jóval elmarad az
intelligenciaszintjének megfelelőtől, tanulási zavarok állhatnak a
háttérben. Ezek közé tartozik a diszlexia. Ez nem betegség, a diszlexia
gyűjtőfogalom, az olvasástanulás zavarait jelenti.
A
tanulási rendellenességekkel küzdő gyerekek is megtanulnak olvasni,
írni, számolni, ám ehhez először szükségük van egy sajátos
információfeldolgozási mód elsajátítására, amelyet egész életükön
keresztül használniuk kell. Az olvasás megtanulásának folyamatában más
egyéb készségek is érintve vannak, így gyakran társul a diszlexiához
beszédzavar, emlékezetgyengeség, számolási zavar vagy írászavar. A
diszlexiás gyerekek nem fogyatékosak, nem is a szorgalmukkal van baj,
csupán azokon a területeken, ahol a rendezettség fontos szerepet
játszik, sok akadályba ütköznek. Másrészt viszont kreatívak, gazdag a
képzeletük, sokukból lesz művész vagy műszaki szakember.
Ma már ismeretes, mely kromoszómák játszanak szerepet az öröklődésben, a
tanulási zavarok biztos megjelenését mégsem lehet előre jelezni. A
születéssel kapcsolatos sérülésekből is kialakulhat később diszlexia,
egy felmérés alapján pedig megállapították, hogy a kétéves korukig
középfültő-gyulladáson átesett gyerekek jelentős része válik
diszlexiássá.
A szülők már pici korban megfigyelhetnek kialakuló rendellenességeket.
Ezek megnyilvánulhatnak a beszéd elsajátításakor jelentkező artikulációs
problémákban, vagy ha a gyerek hároméves koráig sem tanul meg beszélni,
és a mozgása esetlen, ügyetlen. Kisiskolás korban már valamivel
egyértelműbbek a tünetek, de az azonosítás gyakran igen bizonytalan, így
általában kizárásos módszerrel állapítják meg a diszlexiát:
-
ha a gyerek rendesen jár iskolába,
-
ha legalább átlagos értelmi képességű,
-
ha kizárható az érzelmi, érzékszervi zavar, a
gyereknek mégis nehézséget okoz az olvasás megtanulása,
akkor nagy valószínűséggel diszlexia áll a
háttérben.
A kizárásos módszeren kívül bizonyos tünetekből is megállapítható a
diszlexia:
-
zavarok az egyensúly-érzékelésben, a távolság
felmérésében, ügyetlen mozgás;
-
térorientációs zavarok – a gyerek nem tudja
követni a mozgásokat, még akkor sem, ha bemutatják neki, s
képtelen a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetésére;
-
az egymásutániság felfogásának nehézsége –
többnyire csak azt tudja megjegyezni, ami épp előtte van;
-
kusza rajzok, olvashatatlan írás, rossz
ceruzafogás;
-
beszédhang-megkülönböztetési nehézségek,
gyakran keverik az A és O hangot;
-
betűk azonosításának problémája – hasonló
felépítésük miatt összekeverik a B, D, P betűket;
-
sortartási zavarok – az írást, olvasást
gyakran a sor végéről kezdik, a betűket, számokat felcserélik.
Ha elegendő időt hagynának a tanulóknak,
sokkal zökkenőmentesebben tanulnának meg olvasni. Fejlesztő
gyakorlatokkal, felolvasásokkal, a gyermek által meghatározott
ütemben és sorrendben könnyebben menne a tanulás.
A tanulási zavaroknál fontos szerep jut a megelőzésnek is.
Biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási
képességeinek fejlődését. A versmondás, éneklés, mesemondás
nagyban segíti a kicsik nyelvi fejlődését. A felolvasások
fejlesztően hatnak, a gyermeknek ilyenkor képzeletben kell
követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül. A széles körű
mozgásfejlesztés is kulcsfontosságú szerepet játszik a
megelőzésben, mert fejleszti az észlelés és a mozgás
összehangolását. A zene hallgatása, tanulása is jótékonyan hat a
rendellenességek kiküszöbölésére. Jó, ha a szülők rövid
másolatokat íratnak gyermekükkel. Előbb csak szavakat, majd
mondatokat. Olvastassanak értelmetlen szótagokat, ez abban
segít, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betűket. Szó
szerinti tanulásra (vers) hagyjanak több időt. A tanulandó
betűket megformázhatják például gyurmából, ez szintén segít a
betűk elsajátításában.
DUKAI Éva
|
