|
|
Akiknek a könyv nem jó barátjuk
A diszlexia olvasási zavar: az írásjelek agykérgi
felismerési folyamatának zavara. Nemcsak az iskolás korban rontja a
tanulás hatékonyságát, hatása az egész életet végigkíséri. Kezeléséhez
fontos minél korábbi felismerése.
Hogyan ismerhetjük fel a diszlexiát?
A gyermekkor a tanulás ideje. De az a gyerek, aki
képtelen megfejteni a grafikus kódot, nagyon sok időt pazarol el
olvasási nehézségei miatt, egyéb létfontosságú ismeretek rovására. Azok
a szülők és pedagógusok, akik bár látják a problémákat, mégis
halogatják, hogy a gyermeket diszlexia szűrésre vigyék, többnyire azzal
nyugtatják magukat, hogy a probléma csak időleges, a gyerek majd kinövi.
Ez azonban egyszerűen nem igaz.
A diagnosztizált diszlexiások túlnyomó része egész életében hordozni
fogja ennek az elváltozásnak a bélyegét. A szülőknek rendkívül nagy
szerepük van a korai felismerésben. ők látják ugyanis nap mint nap
minden tevékenységében a gyereküket. Ha tudják, hogy mit kell figyelni,
akkor biztos, hogy be tudják azonosítani a figyelmeztető jeleket. Egy
amerikai diszlexia-kutató, Sally Shaywitz gyermekgyógyász-neurológus
nagy sikerű, A diszlexia leküzdése címmel megjelent könyvében felsorolja
a diszlexiára utaló tüneteket.
A diszlexia tipikus ismérvei között nem csak fogyatékosságról,
nehézségekről olvashatnak, hanem - ami sokakat talán meglep - a
diszlexiásokat jellemző kiváló, gyakran rendkívüli képességekről is, úgy
ahogy ezek különböző életkorokban megjelennek. Fontos hangsúlyozni, hogy
a diszlexiások gyengeségei és erősségei szorosan összefüggnek egymással,
és célszerű együtt figyelni őket.
Diszlexiára utaló jelek a korai gyermekkorban
A legkorábbi jel, ami esetleg diszlexiára utalhat, a
beszélt nyelvben tűnik fel. Ilyen jel lehet, ha a gyerek csak nagyon
sokára, az átlagnál lényegesen később kezd el beszélni. Az óvodás korban
nehezen tanulja meg a korosztályának megfelelő mondókákat, láthatóan
nincs érzéke a rímekhez, ritmushoz, a szavakat hibásan ejti ki, esetleg
hangképzési, logopédiai problémái vannak: az átlagosnál sokkal tovább
használja a gügyögős csecsemő nyelvet, csak nagy nehézségek árán képes
megtanulni a betűknek a nevét - ami az óvodai nagycsoportban általában
már elvárás - , ha meg is tanulja ezeket, hamar elfelejti, a saját
nevének betűit többszöri ismétlés ellenére sem tudja megjegyezni.
Az első osztályban nagy nehézségekbe ütközik megértenie az összetett
szavak lényegét. Például a könyvszekrény szót nem tudja szétválasztani
két értelmes szóra: könyv és szekrény. Később hasonló problémái vannak
az egyes szavak hangokra való bontásánál, például azt, hogy cica, csak
nagy nehézségek árán tudja felbontani a c-i-c-a hangokra. Képtelen
megtanulni az olyan betűket, amelyek egymáshoz hasonló hangokat
jelölnek, mint például a b-t és a d-t. Ezeknek a keverése sokszor egész
életében végigkíséri a diszlexiást. Gyakran elkövet olyan olvasási
hibát, ami arra utal, hogy nem betűnként olvasta ki az adott szót, hanem
megpróbálta kitalálni annak a jelentését. (A kacsára azt mondja, hogy
liba, mert a szövegben baromfikról van szó.) Nehezen tudja az egyébként
nagyon egyszerűnek tűnő egy szótagú szavakat kiolvasni (pl. nap, hoz,
dob, bal, síp), állandóan arra panaszkodik, hogy nehézségeket okoz az
olvasás, sőt elfut, vagy egyenesen elrejtőzik az ilyen feladatok elől.
Fel kell figyelni arra, ha kiderül, hogy olvasási problémák
voltak/vannak a családban a szülőknél vagy a testvéreknél is.
A diszlexiára utaló jelek a kisiskolás korban
A hosszú, ismeretlen vagy komplikált szavakat hibásan
ejti ki, gyakori, hogy ilyenkor a szó belsejéből néhány hangot kihagy,
és akár teljesen értelmetlen vagy más jelentésű szó kerekedik ki belőle,
például következetességből követség. A gyerek beszéde nem folyamatos,
gyakoriak a szünetek, és láthatóan bizonytalan abban, hogy milyen
szavakat használjon, nem tud gördülékenyen beszélni. Sokszor használ
helyettesítő kifejezéseket, hogy az az izé, vagy az a dolo, ahelyett,
hogy megnevezné az adott tárgyat. Összetéveszti az egymáshoz hasonló
szavakat, például a kiállítást a kiállással, a feladatot a felavattal.
Nem tud az elvárható gyorsasággal felelni a gyorsan feltett egyszerű
kérdésekre, nehezen tud visszaemlékezni az egymástól független szóbeli
információk egyes darabjaira, kihagy a memóriája. Ez gyakran fordul elő
dátumok, nevek, telefonszámok esetében.
Nagyon lassan javul az olvasás tempója, ebben a többiektől képest egyre
inkább lemarad.
Nagyon tart a hangosan olvasástól, és ha mégis erre kényszerül, betűket,
szótagokat hagy ki, félreolvas, nehézkes, monoton és rossz az
intonációja, a hangos olvasása olyan benyomást kelt, mintha egy külföldi
olvasna az adott nyelven.
A szavakat a kontextusból sokkal gyorsabban érti meg, mintha azoktól
elválasztva, önállóan kell értelmeznie. Feltűnően rossz a teljesítménye
a felelet-választós tesztekben és a szöveges matematikai feladatok
megoldásakor. A házi feladat elkészítésekor nagyon sok idő telik el
minimális eredménnyel, gyakran a szülőket kéri meg, hogy olvassák fel a
megtanulandó szöveget. A kézírása nagyon csúnya, rendezetlen, és ez
gyakorlással sem javul. Nagyon komoly nehézségei vannak az idegen nyelv
elsajátítása során, semmiféle örömöt nem okoz számára az olvasás, kerüli
a könyveket, vagy azt, hogy akár egy mondatot is feleslegesen olvasson.
Ezt azzal magyarázza, hogy az olvasás kimerítő tevékenység számára.
Az idő múlásával valamelyest javul olvasásának pontossága, de a
nehézkesség és a szaggatottság továbbra is megmarad, önbizalma,
önértékelése sérült, bár ezt igyekszik leplezni.
Diszlexiára utaló jelek felnőtteknél
Felnőttkorban is megmaradnak a beszélt nyelvben korábban
jelentkező problémák, az emberek, helyek, nevek kiejtése továbbra is
gyakran hibás, a szavak egyes részeit elnyeli, összekeveri a hasonlóan
hangzó neveket, gyakran nem találja meg a keresett szót ("itt van a
nyelvem hegyén"). Jellemző az akadozó beszéd, különösen akkor, ha a
figyelem középpontjába kerül, és a beszélt nyelve sokkal kevésbé
választékos, mint amennyi szót ismer.
Felnőtt korban a diszlexiás olvasása egyre pontosabb lesz, de továbbra
is nagy erőfeszítést követel, a gördülékenységet és a folyékonyságot nem
tudja elérni. Továbbra is kerüli a hangos felolvasás minden formáját,
nehézségeket okoz a szokatlan, idegen vagy egyedi szavak kiejtése,
emberek neve, utcák, helyszínek, irányok megnevezése, az olvasástól
nagyon kimerül, a másoknak természetes olvasási feladatok, például egy
feliratos külföldi film nyomon követése nagy nehézségeket okoz a
számára. Nemegyszer kiemelkedő
képességekkel jár együtt A komoly olvasási és
esetleg beszédproblémákkal egy időben a diszlexiás kisgyermek feltűnően
jól teljesít az úgynevezett magasabb szintű gondolkodási feladatokban.
Gyorsan és jól ért meg új koncepciókat, elméleteket, meglepően érett a
gondolkodása, lényegesen nagyobb a szókincse, mint a kortársainak. Jó a
kézügyessége, élvezi az összerakós játékokat, a puzzle-kat, tehetségesen
készít, épít modelleket, kiválóan értelmezi a történeteket, ha
felolvassák vagy elmesélik neki, fejlett a fantáziája, minduntalan új
megoldásokkal jön elő, kíváncsi, a tudást nagyra értékeli.
Iskolás korban is a fonológiai gyengeségek ellenére bizonyos jelek arra
utalnak, hogy a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat jó színvonalon
oldja meg. Az absztrakció, az elmélet-alkotás könnyen és eredményesen
megy neki, sokkal könnyebben jegyzi meg azt, amit megértés révén lehet
elsajátítani, mint azt, amit memorizálással lehet elsajátítani. Könnyen
átlátja a nagy összefüggéseket, ha felolvasnak neki valamit, azt magas
szinten képes megérteni, a számára fontos témakörökben nagy szorgalommal
valójában túltanulja magát. Az ilyen témakörökben saját szótárral
rendelkezik, amelynek a szavait száz százalékig elsajátítja, így pl. az
autó iránt érdeklődők hibátlanul tudnak olvasni erről a témáról. Kiváló
lehet olyan tárgyakban, amelyekhez nem szükséges sokat olvasni, pl.
matematika, komputeres szakmák, vizuális művészetek.
A bonyolultabb gondolkodási folyamatokban a diszlexiás felnőtt is
feltűnően jól teljesít. Az iskoláskorban jelentkező erősségei
megmaradnak, igen nagy a tanulási kapacitása, és ha a feladat-választós
tesztekhez vagy vizsgákhoz némi plusz időt kap, jelentősen nő a
teljesítménye. Kiválóan ír, ha a szöveg és nem a helyesírás a fontos,
jól meg tudja fogalmazni az érzéseit, elképzeléseit. Az átlagosnál
lényegesen nagyobb empátiával rendelkezik, mások iránt elfogadó,
nyitott, barátságos, sikeres minden olyan területen, amelyik nem
kapcsolódik az egyszerű memorizáláshoz, tehetséges a magas színvonalú
elméletek létrehozásában és eredeti nézőpontok képviseletében, nagy
összefüggésekben jól tud gondolkodni, figyelemre méltó képességgel
rendelkezik ahhoz, hogy minden élethelyzethez alkalmazkodni tudjon.
Gyakran nem is annyira a lemaradásai, mint inkább az erősségei árulják
el, hogy valakinek az átlagostól eltérő az információ feldolgozása, ami
mellesleg diszlexiához is vezethet.
Segítségre van szüksége Ha a
fentiek alapján az a gyanú fogalmazódik meg Önben, hogy gyerekének, vagy
saját magának diszlexiája van, fontos a tünetek időtartamát is
figyelembe venni. Bárki hibázhat egy-egy szó elolvasásakor, és
mindenkivel előfordul, hogy nem jut eszébe egy egyébként ismert
kifejezés. Ha azonban az ilyesmi rendszeresen és hosszabb időn át
jelentkezik, akkor lehet diszlexiára gyanakodni. Komoly gyanú esetén
viszont minél gyorsabban szakemberhez kell fordulni. A nevelési
tanácsadók, logopédusok, gyógypedagógusok készséggel állnak az
érdeklődők rendelkezésére.
A szakemberek szakvéleménye alapján a diszlexiások felmentése bizonyos
tárgyakból (pl., idegennyelvek) lehetséges ugyan, de igencsak
meggondolandó. Mivel a gyerekek hajlamosak a kisebbik ellenállás
irányába menni, félő, hogy a felmentés nyomán egyszerűen elhanyagolják a
készülést, és elesnek a tanulás lehetőségétől. Az iskola védettségéből
kikerülve az álláspiacon komoly hátrányt jelenthet az ismeretek hiánya.
A diszlexia diagnózisa, sokkal inkább arra hivatott, hogy a szülőt és
pedagógust segítse a gyermek számára legmegfelelőbb fejlesztési és
tanítási módszerek megtalálásában és alkalmazásában.
|
