|
|
Az agyi aktivitás zavara és a diszlexia
Az agy robotpilótának nevezett része - amely lehetővé teszi, hogy
különösebb gondolkodás nélkül végezzünk összetett mozgásokat -
kapcsolatban áll a diszlexiával, amely az olvasás zavara és 20 gyerekből
egyet érint.
A kutatók a diszlexiás gyerekek cerebellumában abnormális aktivitást
észleltek, ez lehet az oka, hogy miért kell nekik sokkal jobban
koncentrálniuk olvasáskor, mint az egészségeseknek. A felfedezés
elősegítheti az óvodai tesztek jobb megszerkesztését.
A kutatás magyarázatot adhat arra, miért ügyetlenebbek a diszlexiás
gyerekek és miért találják nehezebbnek az olyan "automatikus" mozdulatok
kivitelezését, amelyek másoknak semmi nehézséget nem okoznak, például
vezetés közben beszélgetni, vagy olyan sportokat űzni (pl. tenisz), ahol
a másik emberhez vagy tárgyhoz viszonyított mozgás a fontos.
Rod Nicholson, a University of Sheffield pszichológus-professzora,
az öt éves tanulmány szerzője azt jelentette a British Associationnak,
hogy bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a diszlexia valószínű oka a
cerebellum hibás működése.
"Természetesen az automatizmus az olvasás fő követelménye, és
számtalan bizonyíték van arra nézve, hogy a diszlexiás gyerekek, még ha
jól olvasnak is, kevésbé folyékonyan, és több időt és energiát
igényelnek az olvasáshoz, mint az ugyanolyan korú nem diszlexiás
gyerekek.
Olyan ez, mint amikor valaki külföldön vezet: képes rá, de állandó
energiát igényel, hosszú időn keresztül pedig stresszt okoz és fárasztó.
Szerintünk egy diszlexiás gyereknek olyan, mintha állandóan idegen
országban élne."
A professzor szerint a legmegdöbbentőbb felfedezés az volt, hogy a
diszlexiás gyerekek sokkal rosszabbul egyensúlyoznak, amely egy szinte
teljesen automatikus tevékenység és nem feltétlenül áll kapcsolatban az
olvasással. "Arra jöttünk rá, hogy bár diszlexiás felnőttek egy
csoportja általában éppoly jól tudott egyensúlyozni, mint a nem
diszlexiás gyerekek, az egyensúlyérzetük jelentősen romlott, amikor
egyidejűleg valami mást is kellett csinálniuk."
Az alacsony cerebellum-aktivitást kutató kísérletek sokkal nagyobb
"hibát" találtak a diszlexiás gyerekek 80 százalékánál. Ezt a
felfedezést Nicholson professzor váratlannak minősítette, mert az előző
tanulmányok a cortexre összpontosítottak, amely köztudomásúan a tanulás
folyamatában játszik szerepet.
Egy másik tanulmányban műszerek segítségével felfedezték, hogy a
diszlexiás felnőttek cerebellum-tevékenysége a 10-ed része a nem
dyselxiásokénak, amikor automatikus cselekvéssorozatokat végeznek,
például egy ujjmozgás-sort kell megtanulniuk.
Nicholson professzor szerint egy, a bostoni International Diszlexia
Association Brain Bank-ban tárolt agyak elemzése során kiderült, hogy az
diszlexiások cerebellumában az átlagosnál nagyobb idegsejtek vannak.
"Úgy véljük, megvan a főbb szimptómák összefüggő leírása, a kiváltó ok
valamint az a mód, ahogyan az olvasási problémák kialakulnak. Meglepően
kevés elvarratlan szál maradt.
Ha a kiváltó okot meg lehet határozni, akkor lehetséges lesz az
óvodában diagnosztizálni a diszlexiát, így jobban lehet majd segíteni a
diszlexiás gyerekek olvasástanulását" - mondta Nicholson professzor.
Megjelent: The Independent, London
Connor, S.
|
